Reök-igazgató.

Nagy dolgok készülődnek a Dóm téren: a Szegedi Szabadtéri Játékok a Budapesti Operettszínházzal együttműködve állítja színpadra Shakespeare Szentivánéji álmának musical változatát. A Dóm téren, ahol a játék élményét Szabó P. Szilveszter a monumentalizmus és az elvarázsoltság szavakkal jellemezte a Reök-palota átriumában rendezett jó hangulatú közönségtalálkozón.

Herczeg Tamás utalt arra, hogy a Budapesti Operettszínház társulatának jelen lévő tagjai gyakorlatilag az első olyan generációhoz tartoznak, akik nem rocksztárból lettek musicalénekesek, hanem tudatosan választották ezt az irányvonalat. Az előző korosztállyal szemben ők már a szakma képzett énekesei, nem a színpadon tanulták meg a mesterséget - emelte ki Bereczki Zoltán, majd hozzátette: szerinte ugyanakkor kicsit mindenkit úgy sodort erre a szél, hogy aztán végül ezen a területen bontakozzanak ki.

Elvarázsol

„Ez zene” - emelte ki a kulcsszót Dolhai Attila arra a kérdésre, hogy mit tud adni a musical. „A zene megsegíti a prózát, az érzetet a nézőben, hogy miről szól a darab. Engem azért varázsolt el a musical, mert van egy felszabadító érzés a végén, amit a prózai daraboknál még nem tapasztaltam. A zenének van egy plusz varázsa a prózán és a szituáción kívül, ami emocionálisan jobban megindítja az embereket” - vallja Dolhai Attila.

Mint megtudtuk, a születő darabban a musicalek átlagához viszonyítva nagyobb szerepet kap a próza is. Janza Kata örül a több szövegnek: „Emiatt kiviláglik az is, hogy egy ponton eljut odáig a próza, ahol már nem tudod tovább mondani, és akkor szólal meg egy dal…” - összegzett a művésznő.

Akkor és ott íródott

„Nagyon különleges próbafolyamatnak lehettünk és lehetünk részesei, hiszen olyan típusú darab létrehozásában, megszületésében vehettünk részt, ami akkor és ott íródott, ahol ősbemutatóként előadják” - fogalmazott Bereczki Zoltán. „Jelenetek cseréltek helyet az utolsó pillanatokban, kikerült egy refrén, egy táncrész bekerült, még most is változik egy-egy hang, egy-egy rész, például a hangszereléssel ma találkoztunk először teljes egészében” - árulta el az énekes, aki azt is hozzátette: a július 25-én (majd 26-án, 27-én, illetve augusztus 1-jén és 2-án) felcsendülő dallamok nem a Rómeó és Júlia-féle slágerekhez hasonlók, itt fordított a helyzet: adott egy történet, és egy arra alkalmazott zene szólal meg egy dzsesszzongorista, Szakcsi Lakatos Béla fejéből kipattanva, egy alternatív zenész szövegírónak, Müller Péter Sziáminak a tollából és egy különleges gondolkodásmódú színházigazgató, Kerényi Miklós Gábor rendezésében, dramaturgiai elképzeléseivel, hangsúlyaival. Ebből a hármasból nagyon izgalmas és újfajta darab született.

Együtt élni, játszani és énekelni

„Attól különleges a mi csapatunk, hogy ez egy igazi társulat. Nem is tudom, hogy a Rockszínház óta volt-e még egy ilyen csoport, aminek a tagjai együtt élnek, játszanak, énekelnek” - hangsúlyozta Janza Kata. Szabó P. Szilveszter elmondta: nem volt véletlen a szereposztás, nagyon erősen a szereplőgárdára lettek kitalálva a szerepek, igazán passzolnak az ő személyiségükhöz. „És nem véletlen az sem, hogy egymást nézve, egymásnak ötleteket adva, vagy egymás tekintetét keresve a színpadon próba közben automatikusan hozzuk ki egymásból a lehetőségeket és a poénokat is, ettől társulat a társulat, ettől az összhangtól vagyunk többek, mint egyszerűen játszópartnerek. Nálunk mindenkinek megvan a maga szerepköre civilben is és a színpadon is - és ez a darab erre íródott” - fogalmazott a színész.

„Nagyon szeretem a próbákat” - vallotta be Vágó Bernadett is - „éppen azért, mert hozzákezdünk valami újhoz, ami velünk együtt lesz teljes, és szeretem lesni a többieket, a nagyokat - inspiráljuk és kiegészítjük egymást a próbákon” - fogalmazott a színésznő.

A világot jelentő musicalről Janza Kata így összegezte gondolatait: „Most valami más jellegű darab született, mint az eddigiek: a történelmi személyiségekre épülő darabokkal, mint a Rudolf vagy az Elisabeth, illetve a komoly drámai hangvételű Róma és Júliával szemben a Szentivánéji álom egy vígjáték, amiben valóban lehet nevetni.”