Hosszú:
Mondják jobb idő lesz, néhány hét és itt a nyár.

Éva:
Nincs egy jó kabátod, pedig minden éjjel fagy még
Hideg van, magadra is vigyázhatnál.

Hosszú: Nem tudom mit érzek, de tőled más lett az egész.

Éva: Én is megváltoztam és már nem zavar, hogy nézel,
hogy itt vagy mellettem és néha hozzám érsz.

Hosszú: Amit mondanék mind hazugság, még soha nem kerestem erre szót.
Tudod az elveszettek nem tudják, hogyan is kell kimondani a jót.

Éva: Hát akkor
Együtt: állj elém és nézz csak rám. Itt az arcom és ha kell talán neked adnám.
Állj elém és nézd meg jól, már csak tőled függ és bármi lehet az álmunkból.

Éva: Mindent elvesztettem sokszor most is félek még.
Hosszú: Nekem semmim sem volt csak egy elmosódott emlék,
de érted azt hiszem bármit megtennék.

Együtt:
Amit megtanultam mind hazugság.
Aki vigyázott rám már nincs velem
És azt kívánom bárcsak tudnád, hogy mit is érezhet a védtelen.
Hát akkor állj elém és nézz csak rám,
Itt az arcom és ha kell talán neked adnám.
Állj elém és nézz meg jól, már csak tőled függ és bármi lehet az álmunkból.

Éva: Állj elém
Hosszú: és
Együtt: nézz csak rám, itt arcom és ha kell talán neked adnám.
Állj elém és nézd meg jól, már csak tőled függ és bármi lehet az álmunkból.