Cselekmény szinte semmi. Kedves kis kurva vágyik a nagy őre és majdnem megtalálja. Drámai szituációk alig akadnak. Neil Simon, aki jól működő, mulattató bulvár komédiák előállításáról közismert, ezúttal igazán nem remekelt. Az előadás viszont sokkal jobb, mint az egy évvel ezelőtt szintén Alföldi rendezte remek musical, a Kabaré. Kiváló például a főszereplő, Simonfalvi Ágota, aki szerepe szerint kellőképpen bolondos, kiszámíthatatlan, bájosan lökött, nagy szívű, és mindehhez még remekül énekel. Silló István és - vele együtt - háromtagú zenekara pergő ritmusban játszik. Szabó P. Szilveszter mulatságosan karikaturisztikus filmsztár. Stohl András pápaszemes sete-suta nagy ő, kár, hogy később kikupálódik. Érdekesebb lenne, ha kezdeti szódásüveg pápaszemével járna a randikra. Mednyánszky Ági egy idős prostituált szerepében feltűnően szép. Kentaur díszlete a pöttömnyi helyen fémesen csillog-villog. Bartha Andrea jelmezei szexisen sok mindent látni engednek a női testből. Az előadás a szünetig lendületes. A sokkal hosszabb második rész viszont már belenyúlik a semmibe. Háromórányi játékidő nincs ebben a produkcióban. Gyakran ugyanaz variálódik újra és újra.
Alföldi Róbert fanyar humorú, enyhén pikáns, szurkapiszkálódó, kedves produkciót rendezett, még élvezetesebb lenne, ha a dramaturgnak - aki egyben a fordító is, Vörös Róbert - élesebben vág az ollója.
Szintén Fellini ihlette Kiss Csaba Esti próba című darabját, ez az Országúton alapján készült. Zampano` és Gelsomina kettősét színházi öltözőben próbálja a hírneves öregedő színész és a harmadéves, meghatott növendék. A még férfias, idős színész és a nőiességére, a művészetre most ráébredő gyereklány. Kettejük párviadala a Komédiumban bemutatott, a szerző által rendezett játék. Összefolynak privát és színpadi érzéseik. Egymásba szeretnek, de meg is rémülnek ettől. A férfit Gáti Oszkár adja. A produkció elején túlságosan eljátssza, hogy színész. Tesz, vesz, szöszmötöl, kiereszti öblös hangját, rájátszik a figurára. A színésznőt adó Parti Nóra hamvas, ábrándos, tiszta tekintetű jelenség. Olykor ő is rájátszik erre. Hatásosan pislog, édesen csücsöríti a száját, túl artikuláltan beszél. De aztán valóban egymásnak feszülnek az indulatok. Két ember vív lelki és testi "szócsatát”, s marják a másikat rendesen. Kiborulnak, majd ellágyulnak, éles hangulatváltások sora az előadás. Ami lényegében színészi jutalomjáték. A már enyhén megkérgesedett, rutinjába belefáradt, kissé a szakmából ki is kopott művész megújulást remél a lánytól. Az pedig ki szeretné "szippantani” mindazt a tudást, amit a férfi összegyűjtött.
A színház a színházban szituáció mindig hálás téma, ezúttal is szereti a közönség. Gáti és Parti láthatóan imádják a szerepüket, lubickolnak a produkcióban, bár olykor hamis hangokat fognak, de nem ússzák meg az őszinte kitárulkozást sem. Libikókajátékot folytatnak, egyszer fenn, másszor lenn, ez színészi virtuozitást igényel. A virtuozitás pedig csábít a technikás megoldásokra. Amikor ezektől is sikerül megszabadulni, akkor fontos színházi percek születnek a várhatóan sikerre ítélt produkcióban.