Minden kérdés elhangzott
Férfiak és Nők: Hasztalan már kérdenünk, Csak frázisokból érthetünk. E rossz világban így lakunk, Mert innen immár nincs kiút.
Már elkövettük mind a bűnt, A szép erény mind megy nagyon, És folyton átkot szór a szánk, De minden áldást visszavon.
A borzalom nem háborít, A szépre már nem gerjedünk, A jón okulnunk túl kevés, A rossztevés csak vicc nekünk.
A sok csodából rég elég, A dolgaink közt nincs határ, A kínhalálnak hangjait, A földi fül jól bírja már.
De nincs tovább a kérdezés, Mert több esély nem lesz soha, Az otthonunk e holt világ, Mely önmagának gyilkosa.
És bármi van, vagy bármi lesz, Csak arra kell, hogy múljon el, A szenvedés a tiszta kéj, Ha van halál, az érdekel! Elisabeth… Elisabeth…
Rauscher: Ha ez az akarata, feleljen igennel!
Elisabeth: Igen!
|